Egy ideje elég hideg van, mégis meglepődtünk hogy hétvégén leesett a hó. Bea most volt misén és azt mondja, kicsik és nagyok egyaránt élvezik.Én addig kiklopfoltam a húst, Bea belecsavart "rashert" (nyers sonkát?) és sajtot, leöntötte maradék zsírral és fokhagymás tejföllel és most nyálcsorgató illatok jönnek a sütőből.
Ilyen körülmények között csak ételekről tudok írni. Múltkor sütöttünk valamit. A gofri ugyanaz, mint a "waffle"? Nagyon ritkán eszem lekvárt és mindig sokkal finomabbnak találom mint amire emlékeztem. Nem tudom hogy így fejlődik-e a lekvárkészítés tudománya, vagy csak rosszindulatú az emlékezetem. Mindenesetre a következő lekvárnak nagyon iparkodnia kell hogy túltegyen a baracklekváron, amit erre kentünk.
Szóval ezt a sütőt Bea szülei hozták amikor október végén meglátogattak. A legjobbkor jöttek, mert pont egy gofrisütő hiányzott, és Beát is ápolni kellett mert frissen műtötték. A műtét jól ment, reméljük használt is, mindenesetre Bea tegnap már cigánykerekezett. Nem túlzok — capoeira edzésre mentünk. Nem tudom, hogy a hó miatt-e, de végülis ketten voltunk az edzésen. De elég buzgók lehettünk mert most egymás izomlázára licitálunk.Ezen a képen pedig Bea sétál a szüleivel a csatorna partján.
Erről nincs kép, úgyhogy majdnem elfelejtettem, de Bea szeptember végén talált munkát. Vagy inkább a munka találta őt, mert egy fejvadász belebotlott az életrajzába, elküldte interjúzni és felvették.Újra boldog aktuárius és korábban kel, mint én!
A Friends First biztosítóhoz szerződött egy 6 hónapos projektre és valahogy ő helyezkedik el a főaktuáriusok és az informatikusok között. A munka is izgalmas és a munkatársai is aranyosak.
Megyek enni!
