Avagy 2012 dióhéjban.
Nem szeretek facebookolni valamiért, pedig a másik oldalról olyan jó látni, hogy otthon felejtett barátaink milyen klassz dolgokkal múlatják az időt. Mi pedig csak el vagyunk tűnve...
Íme az események, amik megérdemeltek volna egy-egy posztot:
Lediplomáztam!!! Jéj, vagy inkább jáj :) Nem szívesen gondolok bele. Életem egyik legrettenetesebb éjszakája volt (az érettségi előtti még versenyképes). Daninak és Anyuéknak félek ez vezet...
A kínlódáson kívül azért volt értelme is: összehozta a családot (halványan dereng a reggeli kupaktanács arról, hogyan toloncoljanak be a vizsgaterembe és ki mikor kinek telefonál napközben), és felfrissítette szunnyadó matektudásomat, aminek később jó hasznát vettem. Meg persze most már mondhatom azt, hogy matematikus vagyok! :) Ráadásul alkalmazott!
Nos igen. A fenti államvizsga röpke 2 hónap tanulásba került, tehát a biztosítónál felmondtam, illetve nem hosszabbítottam velük szerződést. Februárban tehát újra munka nélkül voltam, ami nem tartott sokáig. A régi cégem is visszavett volna, de kaptam egy új lehetőséget és nem tudtam nem élni vele.
Egy pénzügyi szoftver-fejlesztő cégnél vagyok azóta is tesztelő. Ez életem eddigi legdurvább munkája. Állandó határidők, van hogy egy héten több "release" is van (amikor kijön a szoftver egy új verziója), kemény (orosz!) főnökök, túlóra és kevés fizu. De itt van a Belvárosban! :) És állati jók a pénzügyi matekos tréningek! Kár, hogy a napi munka nagy részének nem sok köze van a matekhoz. A kollégák nagyon jó fejek, és a világ minden tájáról valók. Csináltam is tavaly egy ál utazási magazint a csapatról.
A csodás új munkámmal eleinte nehéz volt összeegyeztetni a többi elfoglaltságomat: kórus, templom, szerepjáték. Ráadásul egy kollégnőm meggyőzött, hogy járjak vele Yogalatesre (Yoga+Pilates).
A kórussal tavaly másodikok lettünk egy kórusversenyen, a templomban oszlopos tagja lettem a Taize groupnak - már nem csak énekelek, hanem néha klimpírozok is a fél 8-as misén, szerepjátékon pedig gyönyörűséges új figuráinkkal (amit Dani tervezett!) trükkös módon legyőztünk egy sárkányt.
Ennél sűrűbb már csak a nyár volt. Májustól szeptemberig 6 alkalommal voltak vendégeink. Nem mondom, fárasztó volt, de cserébe rengeteg közös élménnyel lettünk gazdagabbak. Egész más így egy hétig együtt lakni a barátokkal, mint otthon egy-egy órára beülni sörözni vagy átugrani egymáshoz. Mindenfele jártunk: Lolával megcsináltuk végre a Glendalough körüli túrát, Szaszával a Brayhead tetejéről néztük a légiparádét, Anyuékkal Connemaraban autókáztunk, a többiekkel pedig Howth-on kirándultunk. Nekem a külföldi utazás ezévben kimaradt, de Dani ismét volt Svájcban és Amerikában, nelkülem :(
Örömteli hír viszont, hogy Dani újra nagybácsi lett! Ráadásul a kis Szofi ördögien hasonlít rá. Nem csak kinézetre... :)
Befejezésül még álljon itt egy link Daniék első helyezett PyWeekes játékáról, a 2012-es NaNoWriMo alkalmával írt regényéről, a Karácsonyra készített különleges CD-ről (a család természetesen el volt olvadva :)), valamint egy kép Anyu 60. születésnapjáról!
