Hazautaztunk 11-én, hogy megnézzük húgomék babáját — de a baba még váratott magára. Bánatunkat a Kanada-Magyarország barátságos vízilabdameccsen szurkolásba fojtottuk (13-8 nekünk).
Másnap Budapesten találkoztunk csomó barátunkkal. Aztán később még egy csomóval. A vaku erejére csak Andris volt kíváncsi, így csak róla van riadttekintetű képünk.

A csöppséget szuperbiztonságos körülmények között őrizték keddig, úgyhogy lubickoltunk még egy kicsit és megnéztünk néhány balatoni látványosságot (mint kiderült irtó sok minden van és én a tavon kívül nem tudtam semmiről). Jobbra bazaltorgonák, balra lelkes turisták a bazaltorgonák tetején!
Hétfőn kicsit bele tudtunk kóstolni a babavárásba is (a csudaszép babaszobában én csavaroztam fel például a pelenkázóra a bigyókat és megpróbáltunk meginni egy hordó füstölt sört) és kedd reggel megérkezett az unokahúgom! A jobboldali kép már csütörtöki, de kb ilyen szép volt már kedden is.
Budapesten egy csodálatos 180°-os szivárvány alatt mentünk ki a reptérre és még kényelmesen elértük a gépet. Lehet, hogy akár eggyel több vonatot is elszalaszthattunk volna...
A Blogger újabban statisztikákat tud mutatni a blogról, így tudjuk, hogy a legtöbb olvasónk magyar (és azt is, hogy ha kortárs festészetet keresel, az első oldalon van a sárkányos pingálmányunk). Hogy ne csak olyanokat írjunk, amit ők már tudnak, álljon itt két ír hír:
- Megkaptam az SRE bőrkabátom!
- Ma megyünk átvenni a bicókat!


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése